A zöldséglámpa-faragás, az 1700-as években jelent meg az ír népszokásokban, de a tarlórépa-lampionokat csak a XIX. század elején kezdték Jack Lámpásoknak {Jack o’lanternnek) nevezni Írországban. A legendában, amelyet a szóbeszéd a zöldségvájás köré kerített, egy alattomos kocsmatöltelék hírében álló ember, bizonyos Zsugori Jack kapta a főszerepet. Jack iszákosságától és kegyetlen tréfáitól sokat szenvedtek ismerősei, nem csoda hát, hogy hamar eljött érte az ördög. Mielőtt azonban sötét lelkét kilehelte volna, Jack megkérte a poklok urát, hogy teljesítse utolsó kívánságát, és hozzon le neki egy almát a közeli gyümölcsfa csúcsáról. Az ördög kötélnek állt, felmászott a fára, Jack, a tréfamester pedig komótosan kereszteket tűzdelt a fa törzse köré, és rajzolt belőlük néhányat a fa kérgére is. A szorult helyzetbe került fenevad, kelletlenül beleegyezett abba, hogy ha a vallási szimbólumok eltűnnek végre, és ő lejöhet a fáról, nemcsak hogy életben hagyja Jacket, de ha egyszer az mégis meg találna halni, akkor sem engedi lelkét a pokol kapuján betérni.
Sok évvel azután, hogy üzletbe bonyolódott az ördöggel, Jack, a későbbi Halloween ünnep főhőse, elhunyt. De amikor bebocsátást kért a Mennyek országába, Szent Péter elébe tartotta bűneinek lajstromát, és ellentmondást nem tűrő hangon, Jacket a pokolba parancsolta. Az ördög, aki jelen monda tanúsága szerint szavatartó egyén, emlékezett Jackkel kötött megállapodására, és a gonosz lelket nem engedte belépni birodalmába. Jack tanácstalanul állt a pokol kapujában, ezért az ördög – mert nemcsak szavatartó, de minden bizonnyal segítőkész polgár is – azt javasolta Jack sötét lelkének, hogy menjen vissza a földre, ahonnan érkezett. Továbbá, hogy ne kelljen sötétben tapogatóznia, dobott neki egy szikrát a pokol tüzéből, amit Jack, a nála lévő, félig megevett tarlórépába helyezett. Így lett Jackből, Lámpás Jack, akinek írek között bolyongó lelkét az élők úgy tarthatják távol maguktól, ha faragott zöldség-lámpásokat helyeznek ki otthonuk ablakába.
Kevesen tudják, hogy az írek, az őszi betakarítások idején, eredetileg kerek zöldségekből, tarlórépából, krumpliból faragták lámpásaikat. Ezeket a lampion-alapanyagokat, az új világba érkező bevándorlók cserélték le az Amerikában honos sütőtökre. Arról is csak néhány forrás szól, hogy a faragott lámpások 1866-ig, nem is kapcsolódtak a késő őszi Halloween ünnephez.
A ránk maradt feljegyzésekből tudjuk, hogy az 1700-as évek végétől, a nagydobosi legények lámpásokat vájtak a rajtuk maradt sütőtökökből farsang idején, és ezekkel riogatták az utcán sétálókat. De koránt sem a késői feudalizmus helyi vagány csávóitól származnak legrégebbi töklámpa emlékeink. A fénylik, mint Salamon töke mondás is a magyar töklámpások hagyományát hirdeti.
Salamon királyt anyja megátkozza 1074-ben (Orlai Petrics Soma, 1852)
Salamont, I. Endre 1052-ben született fiát, először apja, később a német császár koronázta királlyá Székesfehérváron. Salamon hol a hatalomra törő hercegek, Béla, Géza és László ellen, hol pedig mellettük harcolt; egyszer védte a hazát a rátörő besenyők ellen, máskor meg hűbérül kínált bennünket a német császárnak. Az 1077-ben, Géza halála után trónra kerülő László, meghagyta Salamon koronáját és udvartartását, de az uralkodásba, nem biztosított beleszólást számára. Salamon nem volt elragadtatva László döntésétől, és addig lázadozott, amíg 1079-ben, László végül harcba nem indult ellene és erővel vissza nem foglalta tőle Moson várát. 1081-ben Salamon aztán lemondott jogairól és visszaadta koronázási jelvényeit, nem mintha ez megakadályozta volna abban, hogy 1082-ben, összeesküvést szőjön László király ellen, amit László ezúttal Salamon bebörtönzésével honorált. Salamon egy év múlva szabadulhatott Visegrádról, a Zoerard-András, Zoerard Benedek zobori remeték, Gellért püspök, István király, és Imre herceg szentté avatásának emlékére hirdetett amnesztiával.
A legenda úgy tartja, hogy László király, Visegrád várának egyik tornyába záratta Salamont, és hogy meg ne szökjék, a torony bejáratát befalaztatta, ablakaira pedig marhahólyagot húzatott.
Szent László - A Breznószentbányai Római Katolikus templomban levő falkép kartonja - Dudits Andor műve
A helyszínt éjjel-nappal figyeltette, és hogy az őrök a legapróbb mozgást is észlelhessék, éjszakára minden irányból töklámpásokkal világíttatta be Salamon lakhelyét.
A valóságban, a Salamon torony csak a XIII. században épült, Salamon, valószínűleg a torony melletti Sibrik-dombra épített, egykori római táborban raboskodott, amelyet a XI. században, ispánsági várnak használtak.
E nagyszüleim nagyszüleinek nagyszülei által megénekelt történet ellenére, mi, magyarok, idegen szokásnak tekintjük az őszi töklámpa-faragást. Pedig véleményem szerint, ha Fösvény Jack és az ördög több ponton ingatag története feljogosíthatja az angolszászokat arra, hogy ősszel partit rendezzenek, és töklámpa-faragással szórakoztassák magukat, akkor mi, magyarok is vehetjük a bátorságot, és Salamon király tökeinek fényében, annyi lámpást faraghatunk az őszi közösségi mulatságokon, amennyit nekünk tetszik.
k.j.
